HAJ-AJ, HAJ-AJ

A HAJ ENERGIÁJA 

Életem nagy részében hosszú hajam volt (most is és folyamatosan növesztem), dús és erős szálú. Parázs viták alakultak ki minden esetben a szakember és köztem, amikor hajvágásra, igazításra került a sor, mert féltem a hajam elvesztésétől, még akkor is, ha az az adott esetben csak pár cm-mm-t jelentett. Kinevettek, amikor a hajam energiájáról beszéltem, amikor igyekeztem megértetni, hogy nekem ott van az erőm (egy része), a levágása felér egy végtagvesztéssel pl. Neveztem antennának, védelmet biztosító subának a fejen és neveztem dísznek, éknek, az egészség egy szimbólumának. Gyakran biztattam másokat is arra, hogy növesszék meg a hajukat és az én drága fiam kedvet is kapott hozzá és hagyta, hogy a természet tegye a dolgát. Természetesen az első körben ez gondot jelentett az iskolában és különböző megjegyzések céltáblájává vált és én is az anyja, hogy miért engedem ezt, miért nem hatok a fiamra. Őszintén? Figyelmen kívül hagytuk ezeket a külső reakciókat, melyek el is ültek körülöttünk. Aztán valami történt. Az osztályában a fiúk többsége követte a fiam példáját, így tehát "forradalmat" csináltunk, divatot teremtettünk, nem tudva akkor még ennek a cselekedetnek a tudományos magyarázatát, hátterét. Tény, hogy sokan közülük tehetséges és sikeres fiatalokká értek azóta. Lehet, hogy az ösztönös cselekvésben rejlik az ember igazi tudása, bölcsessége? Lehet, hogy a hosszú haj egy sokkal természetközelibb állapot és nem véletlen az ősi kultúrákban sem? Lehet, hogy a mai "divatos kopaszság", leborotvált haj (még akinek van is) jelzés értékű kellene legyen számunkra? Lehet, hogy a "divatot teremtő" nagyon is tudatában volt annak, hogy mit ér el vele, ha az emberek többségét megfosztja a hajkoronájától? 
Nyilvánvalóan rossz érzés fog el bennünket, ha látunk egy kopasz gyermeket, vagy paróka mögé bújtatott (általában női fejet). Mire gondolunk? Mit kérdezünk? Mi baja, ugye? Tehát beteg! Csak gondolkodjunk józan paraszti logikával. Nem természetes a kopaszság és nem egészséges!
Szeretem a hajam és boldog vagyok, hogy a Teremtő ilyet adott nekem. 
A következő írás számomra egy bizonyíték, mert a "kíváncsi tudósok" mindennek utána járnak, bizonyosságok után kutatnak és előbb utóbb meg is lelik, igazolva az egy néhányunkban felettébb erősen jelén lévő intuíciókat, de nevezhetem extraszensz képességnek is. Ez a kifejezés az angol érzékszerveken kívüli érzékelés fogalmából ered. Kellemes olvasást!

Vajon véletlen, hogy férfiaknak, nőknek egyaránt hosszú haja volt a „szerelem nyarán?” A vietnami háború után a kormány különféle kísérleteket végzett, melyek bizonyították, hogy a hajban rengeteg energia van. Ezeket a hajjal kapcsolatos információkat a vietnami háború óta rejtegetik a nyilvánosság elöl.

A mi kultúránk az embereket abban a hitben erősítette, hogy a hajviselet egyéni preferencia kérdése, vagy divat és kényelem kérdése, illetve egyszerűen csak egy kozmetikai igény.

A kilencvenes évek elején, Sally (nevét megváltoztatták a személyes adatok védelmében) összeházasodott egy hivatásos pszichológussal, aki egy Virginiai kórházban (egészségügyi központ) dolgozott. Ott háborús veteránokkal (akiknek többsége Vietnamban szolgált), dolgozott együtt ’PTSD’ a poszttraumás stressz zavar feloldásán.

Visszatekintve a vietnami háború idejére, egy egészen más kép tárult elénk.

Sally a következőket mondta; Tisztán emlékszem arra az estére, amikor a férjem belépett a lakásba egy vastag hivatalos dossziéval a kezében. A mappa több száz oldalnyi különféle tanulmányt tartalmazott, melyekre a kormány megbízásából került sor. A férjem szinte sokkot kapott a tartalmától. Amit ezekben a dokumentumokban olvasott teljesen megváltoztatta az életét.

Attól a pillanattól kezdve az én konzervatív férjem elkezdte növeszteni a haját és a szakállát, és soha többé nem vágatta le őket. Sőt mi több, a Virginiai egészségügyi központ megengedte neki ezt a hajviseletet, és a más nagyon konzervatív emberek is a személyzetből követték példáját. Ahogy olvastam a dokumentumokat, világossá vált, hogy miért. 

Kiderült, hogy a vietnami háború idején a hadügyminisztérium különleges erői titkos szakértőket küldött, hogy fésüljék át az amerikai indián rezervátumokat és keressenek tehetséges, edzett fiatal férfiakat felderítéshez, mivel azok jól tudnak lopakodva mozogni nehéz terepeken. 

Kiemelkedő, már-már természetfölötti nyomkövető képességekkel rendelkező férfiakat kerestek. Ezt megelőzően már voltak megkeresések, s a gondosan kiválasztott férfiakat nagy körültekintéssel úgy dokumentálták, mint a nyomkövetés és a túlélés szakértőit. Ezek a csábító frázisok jól beváltak a jelentkező újoncoknál, akik mellé néhány indián nyomkövetőt is besoroztak. 

A sorozás után hihetetlen dolog történt. Mindennemű képesség, adottság, mellyel a sorozást megelőzően még rendelkeztek az újoncok, titokzatos módon eltűntek, és képtelenek voltak teljesíteni a várt területen. E komoly kudarc után a kormány költséges kísérletekbe kezdett, hogy megtalálják a lehetséges okokat.

Mikor megkérdezték az újoncokat, hogy miért nem sikerült végrehajtaniuk a feladatot az elvárások szerint, a régebben besorozott újoncok következetesen azt válaszolták, hogy miután, megkapták a hivatalos katonai hajviseletet, (rövidre nyírt haj) már nem tudták érzékelni az ellenséget, nem működött "hatodik érzékük", illetve már nem volt megbízható, nem tudták "olvasni" a finom jeleket, és nem tudtak telepatikusan, vagy extraszensz képességeikkel informálódni.

Tehát a kutatóintézet újabb indián nyomkövetőket toborzott, s engedélyezték nekik, hogy megtartsák hosszú hajukat, majd különböző területeken tesztelték őket. Azzal kezdték, hogy párosítottak két olyan férfit, akik egyforma eredménnyel teljesítettek. A párosban most az egyik félnek hosszú hajat engedélyeztek, a másik előírt katonai rövid hajat viselt.

És elkezdődött a teszt. Időről időre a hosszú hajú férfi tartotta a magas pontszámokat. A rövid hajú férfinak folyamatosan gyenge pontszámai voltak, holott ugyanezekkel a teszt-feladatokkal azelőtt magas pontszámokat ért el.

Lássuk az egyik alapvető tesztet; Az újonc alszik az erdőben. Egy fegyveres "ellenség" közeledik az alvó férfihoz. A hosszú hajú férfit felébreszti álmából az erősödő veszélyérzet, és elkapja az ellenséget még azelőtt, hogy hallaná az általa keltett zajokat.

A teszt egy másik változatában a hosszú hajú férfi érzékeli a közeledést, és valahogy ráérez, hogy az ellenség egy testi támadást akar végrehajtani. Csendben a „hatodik érzékét” követve úgy tesz, mintha aludna, majd megragadja a támadót és „megöli” mikor az fölé hajol, hogy megfojtsa.

Ugyanez az ember, miután levágták a haját és az előírt katonai hajviseletben végezte ugyanezeket a teszteket, cserbenhagyták a megérzései, és nem jól teljesített egyéb más teszteken sem.

Innentől kezdve egy dokumentált inkább előírás, mint "javaslat" lett, hogy minden indián nyomolvasó, illetve felderítő mentesül a katonai hajviselettől, illetve hosszú hajat viseljenek.”

Megjegyzés: Az emlősök teste évmilliók során fejlődött ki. Az ember és állat túlélőképessége néha szinte természetfelettinek bizonyul. A tudomány folyamatosan újabb és újabb felfedezéseket tesz az ember és az állatok csodálatos túlélési képességeit illetően.

A test minden része nagyon érzékeny műveletet hajt végre a túlélés és a test egészének jóléte érdekében. A haj az idegrendszer egy kiterjesztése, de tekinthetjük az idegrendszer egyfajta rendkívül fejlett „tapogatóinak”, vagy „antennáinak” is, amik hatalmas mennyiségű információkat továbbítanak az agytörzsbe, a limbikus rendszerbe, és az agykéregbe. 

Az emberi haj, és az arcszőrzet nem csak egy információs út az agyhoz, a haj kifelé is továbbít energiát, mégpedig elektromágneses energiát, amit az agy bocsájt ki a külső környezetbe. Ezt a Kirlian fényképészetben látták először, amikor egy személyt hosszú hajjal fényképeztek, majd a felvétel után a hajat levágták.

Amikor a hajat levágják a befogadás és a továbbítás nagymértékben korlátozva van. Ennek eredménye az eltompultság és érzéketlenség. A haj levágása is közrejátszik, hogy nem vagyunk tudatában a környezeti, ökológiai problémáknak. Ugyancsak egy tényező, hogy érzéketlenné váltunk a baráti és párkapcsolatainkban, továbbá hozzájárul a szexuális frusztrációhoz is.

Következtetés: Miközben a szenvedés enyhítésének megoldása után kutatunk világunkban, ideje lenne már felismerni, hogy a valóságról alkotott legalapvetőbb feltételezéseinkben van a hiba. Lehet, hogy a megoldások nagy része minden reggel ránk tekint, mikor a tükörbe magunkra nézünk?

2014.12.16.Győr, Csilla