Sokat foglalkoztam már ezzel a témával, de ismét visszaköszön nekem. Nyilván még van valami, amit keresek, kutatok folyamatosan, valami amit még meg kell találnom, hogy a mozaik kirakói közül egy se hiányozzon. A valóság meglátása nem könnyű feladat. Talán sokan vagytok, akik hozzám hasonlóan belülről érzitek, hogy a világunk nem egészen olyan, sőt, egyáltalán nem olyan, mint eddig képzeltük, hittük. A kapott tanítások, a neveltetésünk, a hitrendszerünk, a hétköznapjaink alapjait rengetik meg, a naponta felszínre kerülő új hírek, ismeretanyagok. Csak kapkodjuk a fejünket, mert még fel sem fogtuk, nem, hogy feldolgoztuk volna az újat, máris bombáznak egy még újabb "felfedezéssel". Felócsudni? Felébredni? Néha bizony nehezen megy. Erőfeszítést igényel. Szembenézni az ismeretlennel bátorságot, hitet és kitartást kíván. Én úgy látom, hogy igyekezhetünk benntartani a fejünket a homokban, de felesleges. A szél és a víz együttes erővel eltávolítja a homokot a fejünktől, kimossa a szemünket és a fülünket. Tanácsom, kerüld a homokot! Már ne legyen senki számára meglepő, hogy a változások az Univerzum törvényeit követik, melyek az egyén számára is elkerülhetetlenek.Tudnunk kell kik, mik vagyunk, honnan érkeztünk, hol tartunk és mi a célunk. Tudatossá kell válnunk.
Ehhez nyújt segítséget az itt fellelhető írás! A szerzőnek ezúton is hála és köszönet érte! Ugye mondanom sem kell, hogy a harangok hangját (ahogy Paulo Coelho is mondja A fény harcosának kézikönyvében) csak az ébredésre hajlandóak hallják meg. Ez az írás nekik szól elsősorban, de mindenki másnak is.
http://rejtelyekszigete.
2013.04.04. Csilla Győr
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése