Tórem mitológia
A világ teremtésének történetét számos nép mitológiája őrzi, ezek egyike az
Arvisurákban is megemlített úgynevezett Tórem mitológia. Roppant érdekes módon
ez a hiedelemvilág Finnországban, a Kárpát-medencében, a Csendes-óceán
partvidékén, az Ural tájékán, a Kaukázusban, Mongóliában és Kelet-Szibérián
keresztül egészen a japán Hokkaido-szigetig egyaránt nyomon követhető, s ezek a
területek teljesen egybeesnek azokkal a népekkel, melyeket az Arvisurák, mint
rokon népeket tart számon. A Tórem hitvilág szerint a mellékelt vázlaton
bemutatott módon épül fel a világunk. A hét szintre tagozódott égbolt legfelső
szintjén áll Ata-Isis, vagyis az Atyaisten, alul pedig a Terembura választja el
az emberek fizikai létsíkját a többi égi szférától. A világ hét rétegét
vertikálisan az Élet-fa vagy Világfa köti össze. A hatodik ég birodalmának
felügyelője Sis-Tórem, Ata-Isis fia. Az alatta lévő égbolton őt is fia követi,
akit Numi-Tóremnek, vagy Öreg Istennek neveznek. Ezen a szinten meg kell még
említenünk Numi-Tórem feleségét, Joli-Tóremet, akit más néven úgy ismerünk, mint
Gaia-t, a Föld anyját. Numi-Tórem testvére Kaltes-asszony, az ő egyik fia pedig
Szíriusz, aki a Szíriusz-rendszer felügyelője. Ezért van az, hogy az
Arvisurákban a szíriusziakat legtöbbször csak kaltesieknek nevezik. Végül a
Felső világ legalsó szintjén Numi-Tórem hetedik, legkisebb fia uralkodik, akit a
magyarok csak Hadúr-Tóremnek, a Hadak istenének, vagy más néven a Világfelügyelő
Aranyfejedelemnek neveznek. Ő hozta létre a Középső világot, amely három részre
tagozódik. Ezekben a jó szellemek, a rossz szellemek és a teremtett lelkek
kaptak helyet. Ide térnek pihenőre az emberek vándor-lelkei, s itt várják ki,
míg újra inkarnálódhatnak. Az Alsó világ pedig nem más, mint a mi világunk, azaz
a földi emberek létsíkja. Az emberi értelemben vett világmindenséget Sis-Tórem
hozta létre, majd más Tóremek segítségével megalkották a bolygókat is. Ezek
mindegyikéhez mellérendeltek egy-egy Tóremet, akinek felügyelnie kell az adott
bolygó életét, fejlődését. Így került a mi Földünk Joli-Tórem gondoskodása alá.
A Tórem mitológia szerint a teremtési hierarchia egy
fentről lefelé épülő, fraktális rendszer, s ez valóban így is van. A téridő
struktúra hat külön téridő szeletre osztódik fel, melyek mindegyikének külön
felügyelője, Istene van. Az Isten alatt működik 24 Istenség, akik mivel triál
lelkek, voltaképpen 72 magasan fejlett szellemi lényt jelentenek. Közöttük is
felosztásra került az univerzum, mindegyikük más-más téridőszeletet felügyel, s
egyúttal más-más lélekcsoportú emberek fejlődését segíti. Minden ember lelke
fluidszálas összeköttetésben van egyrészt az adott lélekcsoportjának vezető
Istenségével, másrészt pedig a bolygójával, ahol él. A bolygó – mivel nem
pusztán egy sárgolyót takar – szellemi lénye ugyanilyen kapcsolatban van a saját
naprendszerének központjával, azaz a mi esetünkben a Nap szeránjával, (ezt
szeráfnak is nevezik). Ez a Napban élő szerán az a bizonyos fénykvantum, amit az
őseink is tiszteltek, s ami miatt napimádóknak tartották őket. Látni kell, hogy
ennél sokkal többről volt szó: tudták, hogyan működik a Naprendszer, és komoly
kozmikus tudással rendelkeztek. Ezt a tudást igyekeznek most visszaszerezni a
mai magyar időfizikusok, egyre kecsegtetőbb eredménnyel.
Az Arvisurában szereplő másik igen érdekes
történet a tűz megszerzéséről szól Kr. e. 13.508-ból. Ebben a következőket
olvashatjuk:
" A Gara-zúgón túli Kuszkó Birodalmában Artupi
asszonynak és Kecső kabar nyílkovácsnagy 4 fia volt: Ragyolc, Miskolc, Rohonc és
Tiszolc. Ragyolc, Miskolc és Tiszolc a Hangony-tavában fürdött, amikor egy
játékos kis mackó a fáról a vízbe esett. Nyomban a fuldokló medvebocs után
úsztak és kimentették a habokból. Ekkor Kemi-asszony, a medvék anyja az erdőt
villámmal sújtotta és rögtön hőség keletkezett. Ragyolc és Tiszolc elszaladtak,
de Miskolc a kis bocsával a tűz felé ment. Mindketten gyorsan megszáradtak.
Amikor Miskolc testvérei látták, hogy öccsük sértetlen, maguk is
odamerészkedtek. Egy lángoló tuskóra száraz gallyakat raktak, s annak tüzénél
tovább melegedtek. Megszáradásuk után Kemi-asszony az erdők tüzét
felszippantotta és záporral elverte. Ekkor a három testvér a bocsot egy
pásztorkunyhóba vitte, ahol hajnalban Kemi-asszony a szájából tüzet fújt és a
bocsnak ételt melegített. Ezt öt napon át megismételte. Azonban az ötödik napon
a kunyhóban elaludt, ekkor a pajkos Miskolc tüzet lopott a medvék anyjának
nyitva hagyott szájából és azt egy csuporba rejtette. Ekkor ért haza Rohonc, aki
az ellopott tüzet Ruda-Tórem, a kabarok égi védelmezője ajándékának tekintette.
Amikor Kemi-asszony kisurrant a kunyhóból, a nyílkovácsok éjjelig tanakodtak.
Kecső azt javasolta, hogy az Égiek ajándékával mindhárom tűzszerző ifjúnak a
Bálványhegyre kell futnia, hogy a csillagokat és időket rovó sámánok ezen
nevezetes eseményt megörökítsék. A tüzet napokig száraz fával szaporították és
öt csuporba szétosztották. Három csuporral Ragyolc, Miskolc és Tiszolc futva
indultak a Bálvány-hegyi Szentély felé, míg a negyedik csupor tüzet Rohonc egy
ládikában, a Hangony folyón evezve vitte. Az ötödik csupor tüzet Artupi asszony
éjjel-nappal gondoztatta a leányaival. Rohonc hatalmas evezőcsapásokkal siklott
a Hangony vizén, de még a Gara-zúgó előtti kiszálláskor a folyóba zuhant és a
tüzes csupor elveszett. Ragyolc a tizedik, Tiszolc a huszadik napon ejtette
vízbe a csuprot, de a 24. napon Miskolcnak sikerült a Gara-zúgó alatti Hun
síkságra érkezni. Ekkor Artupi öccse, Garaúz hegyivadász a vállaira ültette
holtfáradt kisöccsét és diadallal vitte fel az Isisek lépcsőin a 800 öles hegy
tetején épült szentélybe."
Érdekes összefüggést lehet találni a fenti
történet valamint a teremtéstan elmélete között, hiszen Kemi-asszony öt napon át
fújt tüzet a szájából, illetve a megszerzett tüzet öt csuporba osztották szét,
amiből egyértelműen az olvasható ki, hogy az öt Tűz elemből, illetve az öt
forrás által keltett önfenntartó rendszerből hogyan is keletkezett maga a
téridő.
Forrás:"a net" , arvisúra oldala
Az előző írás hivatkozik a tórem szóra, nos utána kutattam kicsit.
2013.08.04. Győr, Csilla
Forrás:"a net" , arvisúra oldala
Az előző írás hivatkozik a tórem szóra, nos utána kutattam kicsit.
2013.08.04. Győr, Csilla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése