Az Orion csillagkép misztériuma
Amikor őseink tudatvilágába akarunk behatolni, akkor szükségszerű a nyelv segítségét igénybe venni, valamint elsődlegesen a mitológia
tényanyagát, hogy jussunk is valamire. Az egyik legérdekesebb
mitológiai tényanyagot az Orion csillagképhez tartozó történetek adják.
A csillagképek látszólagos formák, az őket alkotó csillagok igen messze
állhatnak egymástól, síkban nem adnak ki valódi képet. Csak a szemünk
hozza a csillagokat egy síkba, képzeletünk meg formába önti a
látszólagos, többnyire szabálytalan, amorf ábrákat. A csillagképek
művelődéstörténeti szerepe igen jelentős, de csillagászati fontosságuk
nincs, ám a tájékozódásban ma is jelentős szerepet játszanak. Az
égboltozat mezőkre osztását valamikor nagyon régen végezték el őseink.
Talán az asztronómia az egyik legősibb tudomány, amit csillagképek
nélkül nem is lehetne művelni.
Az Orion csillagkép formája
jellegzetes, könnyen felismerhető az éji égen. Voltaképpen egy
emberalak, amelynek két karja van, és karjaival valamilyen cselekedetet
végez. Az alak fejét a Heka, a Fi 1 és a Fi 2 csillag formázza. A Héka
magyar szó jelentése Napocska vagy Nap-Háza
Hekate kis-ázsiai ősi
istennő azért jelenik meg hármas alakban, három gyönyörű nő képében,
amint egymás körül táncolnak, mert őseink arra gondoltak, a Hékát
megjelenítő három csillag egymás körül forog
A csillagkép két vállát a
vörös szuperóriás Betelgeuse és a szintén szuperóriás Bellatrix alkotja.
Érdekes módon, a nemrégiben előkerült Iszfaháni kódexben is előfordul a
Betelgeuse, mint hun név. Mivel a hunok magyarul beszéltek, ezért a
csillag neve magyar eredetűnek gondolható. Az biztos, hogy Bét-El
Háza-Istennek, és a név többi része is jól levezethető a magyar
nyelvből.
Középen helyezkedik el a csillagkép legszembetűnőbb
képlete, az Orion öve, másként Jákob lajtorjája. Néha Nimrúd botjának is
nevezik ezt az érdekes látszólagos képződményt. A csillagok neve
Alnitak, Alnilam és Mintaka, arab nyelvből valóknak vélik a kutatók. Az
Alnitak és Alnilam jelentése „gyöngyfüzér”, a Mintaka „öv” lenne.
Számtalan arab szó valójában magyar eredetű, amint ezek a csillagnevek
is. Alhazred, az Őrült Arab elképesztő könyvében, a Necronómiconban,
számtalan szumer nevet sorol fel, köztük igen sok a magyar nyelvből
való. Arról van szó, hogy az öv rejti a nagy misztérium lényegét. A
csillagnevek Al-Nitak és Al-Nilam formájúak helyesen, Nyitok és Nyílás
(Nyílám) értelemben. A Mintaka többszörös rendszerének neve, magyarul, a
Mennyei-Táj-Kapuja. Az arabok átvették az eredeti magyar neveket, és
megőrizték számunkra azokat. Mellesleg az Al-Nitak valódi hármas
rendszer. Ha ezt tudták őseink, akkor a dogonok Szíriusz rejtélye
eltörpül az Al-Nyitak rejtélye mellett.
Voltaképpen Nimrúd
botja nem más, mint az Orion-köd. Két oldalán a két herének megfelelő
csillagködök láthatóak, a Hatysa és az M 43, vagy talán az M 42. A
térség rendkívüli látványt nyújt, amit kitűnő fotókon is élvezhetünk.
Alul helyezkedik el a Rigel (láb) és a Saiph (Szaif, kard). A harcosnak
látszó csillagkép egyik kezében pajzsot vagy íjat tart, másik kezében
esetleg bárdot, bunkót, pörölyt, vagy buzogányt. Ki mit képzel a
csillagképbe, azt látja.
A csillagkép nevei közül közismert és
hivatalosnak tekinthető az Orion, amely név származása nem egyértelmű.
Általában a görög nyelvből értelmezik a kutatók, mert Órion jelentése
„hegyekben lakó”. Mivel néha Úrion alakban is írták, aminek jelentése
„vizelő”, igen közel jutunk a magyar Úri-An, vagyis Égi-Úr szóalakhoz.
Ki volt Orion?
Orion a legszebb férfi a földön, aki nagy vadász. Sok mítosz tartozik
nevéhez, amelyek közül az egyik szerint elvesztette mindkét szemét, de
elutazott keletre, ahol a felkelő Napisten visszaadta szemei világát.
Héliosz húga, Éosz (Auróra) beleszeretett Óriónba, sőt, talán még
Artemisz is, a vadászat istennője, szemet vetett a hősre. Híres-neves
Kilenc Vitézünk, aki különösen szép férfi, kétségtelenül azonos
Órionnal. A neve is ezt mutatja, mivel az Órion is éppen kilenc fő
csillagból áll. De a magyarok ősapja, Nimrúd is azonos vele, akinek a
botja bizony ott van a csillagképben. Nimrúd nevének jelentése Vörös
Oroszlán, ami megint nagyon sok gondolatot szülhet. Ő a nagy vadász az
Úr előtt, aki megtisztította a földségeket az embereket fenyegető
fenevadaktól. Az Úr el sem jött még, amikor Nimrúd már elvégezte
feladatát.
Következő név a Kaszás
Azt gondolják
sokan, ez a Kaszás az éji égen jár és csillagokat kaszál. Valóban, a
Kaszás a halálisten, a csillagok pedig az emberek. Vezér isten, akinek a
nevét több alakban is olvassák az egyiptológusok, nem más, mint
Ozirisz. A görög név, Plutharkosz szerint, az egyiptomi „osz” – sok és
„iri” szem elemekből áll. Sajnos, nem jöttek rá, hogy Ozirisz, a
Sokszem, azonos Kilenc Vitéz mesehősünkkel, a szemek pedig a csillagokat
jelentik. Vezér, Ízisz férje, a halottak lelkeit vezeti az űrön
keresztül az örök fény birodalmába. Egy titokzatos Amenti ország felé
mennek, ami nyugaton terül el (A-menti = Víz-menti), ez a terület pedig
nem más, mint az Óvilág nyugati partvidéke, ahol a Nap is alámerül
esténként az óceán vizébe. Vezér a lélekvezető. Nevében több fontos
titok rejlik, amelyek közül megemlítendő a Vész és Vesz, valamint a
Veszt, a halott lelkével kapcsolatos nyugat, amit az angol West (nyugat)
formában őriz nyelvében.
Vezér isten
Vezér
isten, amint már tudjuk, kilenc fő csillagból áll. A Kilenc szó mellett
nem mehetünk el, mert igen érdekes a jelentése. Ugyanis a „kil” gyilkos,
az „en” isten, a név végén a „c” lehet a régóta használt kicsinyítés,
vagy esetleg fényecske. Ezért a Kilenc magyar szó a Gyilkosság Istenének
Fényei fogalmat tartalmazza, ami kapcsolatban van, minden kétséget
kizáróan, az Órion kilenc csillagával. A halál és gyilkosság, őseink
szerint, rokon fogalmak voltak. Kétségtelenül Gilgames, és vele Enkidu
is, a mítosz hatókörébe tartoznak. Vezér csak azokat a lelkeket vezeti a
fénybe, amelyek életükben nem követtek el nagy bűnöket. A bűnösöket egy
lélekfaló szörny felzabálja. Miután a lélek bejutott a fény országába,
várakoznia kell, majd visszatérhet az emberek közé, megkezdheti új
életét. Innen ered a reinkarnáció, az újjászületés tana. Vezér egy hajón
viszi a lelket az űr vizein. A Vezér csillagképbe hajóznak, sok
nehézséget legyőzve, ahol a lélek az Öv csillagaiban vándorol. Először
az Alnitakba jut, amely valódi hármas csillag, ezért megfelel Hekate, az
Alvilág istennője, követelményeinek. Ez a „kapu”. Innen az Alnilamba
kerül át, majd a Mintaka, a Mennyei-Táj-Kapuja következik, amelyen
keresztül belép az örök fény országába.
Aki ismeri az ősi
magyar ábécé L betűjét, annak feltűnik, hogy négy vonalat felül köt
össze egy összekötő vonal. Voltaképpen az L lábainak a száma három, a
negyedik támaszvonal. Ez a betű a Létra. Itt van tehát Jákob lajtorjája,
a létra, amelyen keresztül az ember lelke a fénybe igyekszik. A magyar
ősi ábécé tele van hasonló nagyságrendű titokzatos misztériumokkal.
Az őskor emberének világképét vizsgálva arra juthatunk, hogy az bizony
igen fejlett és költői volt. Robert Bauval fedezte fel az
Orion-csillagkép pozíciója és az egyiptomi Gizai-piramisok közötti
összefüggéseket, mint egyes könyvek állítják. Az egyiptomiak egyszerűen
meg akarták építeni az Orion-csillagképet a Nílus bal partján. A
csillagokat a piramisok jelképezték. Legalább öt piramist megépítettek a
csillagképből, de lehet, hogy többet.
De nem csupán a Nílus
partján építettek fel csillagképeket őseink, piramisokkal jelölve az
egyes csillagokat. Mexikóban is felépült az Öv. Magyar kutatók
figyelmébe ajánlható a Pilis, továbbá Guatemala, és valószínűleg több
más terület, ahol még számtalan szenzációs csodát fognak felfedezni.
Itáliában, az etruszk magyarok mitológiájában ismert a kilenc bíró
fogalma, a halott lelkének a kilenc bíró elé kell állni, és beszámolni
életéről, cselekedetiről. A kilenc bíró a halott lelke fölött dönt, ha
becsületes életet élt, akkor a lélek tovább élhet. Ez a kilenc bíró nem
más, mint az Orion-csillagkép kilenc fő csillaga. Az etruszkban a magyar
kilenc számnév kilentsz formában olvasható. Orion, Vezér, Vadász,
Nimrúd, vagy ahogy tetszik, környezetében érdekes csillagképek vannak.
Lábai alatt a Nyúl rejtezkedik. Közelében a Nagy Kutya a Szíriusszal és a
Kis Kutya a Procyonnal segíti a Vadászt. A két kutya között az
Egyszarvú csillog. A Bika szarvai veszedelmesen merednek a Tejút
irányába.
Nagyon úgy tűnik, a görög mitológia töredékei,
amelyek Orionról beszélnek, egy sokkal régebbi korból származnak. A más
területeken is meglévő elemekből összerakható az a nagy misztérium,
amely az ősi civilizáció világképének fontos része volt. Ebből világosan
kiderül, hogy az ókor előtti emberek sokkal fejlettebbek voltak,
valamint sokkal lenyűgözőbb világképük volt, mint azt ma hirdetik róluk.
Forrás: facebook
2013.07.10. Csilla Tihany
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése